Nagynyomású kazán acélgyártási folyamata
Feb 06, 2024
Hőkezelés - olyan módszer, amely fűtést és hűtést használ a nagynyomású kazáncsövek fizikai tulajdonságainak megváltoztatására. A hőkezelés javíthatja a nagynyomású kazáncsövek mikroszerkezetét, hogy megfeleljen a szükséges fizikai követelményeknek. A szívósság, a keménység és a kopásállóság néhány tulajdonság a hőkezeléssel. E tulajdonságok eléréséhez olyan műveletekre van szükség, mint a keményítés (más néven kioltás), a temperálás, az izzítás (más néven temperálás) és a felületi keményítés a hőkezelés során. )
Edzés (más néven kioltás) - a nagynyomású kazáncsövet egyenletesen a megfelelő hőmérsékletre melegítjük, majd gyorsan vízbe vagy olajba merítjük, hogy gyorsan lehűljön, vagy levegőn vagy fagyos zónában lehűtsük, így a nagynyomású kazáncső eléri a kívánt keménységet. )
Temperálás – A nagynyomású kazáncsövek az oltás után törékennyé válnak. Ugyanakkor az oltás gyors lehűlése által okozott feszültség a nagynyomású kazáncsövek könnyű ütközés miatti törését okozhatja. A ridegség megszüntetésére temperáló kezelés alkalmazható. A temperálás során a nagynyomású kazáncsöveket a megfelelő hőmérsékletre vagy színre melegítik, majd kioltják. Bár a nagynyomású kazáncsövek keménységét a temperálás kissé csökkenti, növelheti a nagynyomású kazáncsövek szívósságát és csökkentheti ridegségét. )
Lágyítás - Az izzítás egy módszer a nagynyomású kazáncsövek belső feszültségének kiküszöbölésére és az acél alkatrészek lágyítására. Az izzítási módszer szerint az acél alkatrészeket a kritikus hőmérsékletnél magasabb hőmérsékletre hevítik, majd száraz hamut, meszet, azbesztet tesznek, vagy kemencébe zárják, és lassan hagyják kihűlni. )
Keménység - az anyag azon képessége, hogy ellenálljon az idegen tárgyak behatolásának. A nagynyomású kazáncsövek keménységének legelterjedtebb vizsgálati módszere, hogy reszelővel dörzsöljük a munkadarab szélét, és a felületen lévő karcolások mélysége alapján határozható meg a keménység. Ezt a módszert iktatási módszernek nevezik. Ez a módszer nem túl tudományos. A keménységmérővel végzett vizsgálat rendkívül pontos, és a modern keménységmérésben általánosan használt módszer. A leggyakrabban használt vizsgálati módszer a Rockwell keménységteszt. A Rockwell keménységmérő gép a gyémánt fémbe való behatolási mélységét használja a nagynyomású kazáncsövek keménységének mérésére. Minél nagyobb a behatolási mélység, annál kisebb a keménység. Azt a mélységet, ameddig a gyémánt behatol a fémbe, a megfelelő számra mutató mutató jelzi, amelyet Rockwell keménységi számnak neveznek. )
Kovácsolás - egy módszer a fém kalapálására egy bizonyos formára
Törékenység – A könnyen törhető nagynyomású kazáncsövek természetét jelzi. Az öntöttvas annyira törékeny, hogy akkor is eltörik, ha a földre ejtik. A ridegség szorosan összefügg a keménységgel. A nagy keménységű 20# precíziós acélcsövek általában szintén törékenyek. )
A hajlékonyság (más néven lágyság) a fém azon tulajdonsága, amely lehetővé teszi, hogy külső erő hatására tartósan deformálódjon, törés nélkül. A nagynyomású kazáncsövek rugalmassága vékony huzalokba húzható. )
Rugalmasság - a nagynyomású kazáncsövek olyan tulajdonsága, amelyek külső erők hatására deformálódnak, és a külső erők eltávolításával visszatérnek eredeti alakjukba. A rugóacél rendkívül rugalmas anyag. )
Keménység - a fém ellenállása az idegen tárgyak behatolásával vagy vágásával szemben. A nagynyomású kazáncsövek keménységének növelésének általános módszere az oltás. )
Hajlékonyság - Más néven alakíthatóság, ez egy másik kifejezése a fém rugalmasságának vagy lágyságának. A hajlékonyság a fém azon tulajdonsága, amely nem törik, ha kalapácskovácsolással vagy hengerléssel deformálódik. )
A szívósság a nagynyomású kazáncsövek azon képessége, hogy ellenállnak a vibrációnak vagy ütésnek. A hajlékonyság pont az ellentéte a ridegségnek.
